Cikk nr.100 / 51: Zenei multikulturalitás Nagyváradon (3.)
Cikk nr.100 / 51: Zenei multikulturalitás Nagyváradon (3.)
Nagyváradnak, hogy zenei tekintetben az európai élvonalban lehessen, mindig fontos volt a zenei-kulturális multikulturalizmus, illetve az erre való nevelés, oktatás. Megjelenési formáit a több évszázados nagyváradi zenei életben csakis pozitívumként értékelhetjük. Mindez nyomon követhető a zenei dokumentumainkban is. Elemeve ezeket viszont az is feldereng bennük, hogy az akkori eredményeket létrehozók körében jobban jelen volt a kölcsönös tisztelet, és a tényleges összefogás elve napjainkhoz képest nagyobb jelenléttel bírt minden szinten és területen. Nagyvárad hűen őrzi a több évszázados zenei ismereteket és hagyományokat, ugyanakkor századunkban az újkori modernitást is sugározni akarja. A kulturális multikulturalitás napjaink „velejárója” Nagyváradon, ahol a nemzeti sokszínűség, sokféleség, és a plurális/párhuzamosan tevékenykedő társadalmaknak tégelye valahol immár kevesebb figyelmet szentel az össz-érdekeknek/eredményeknek (városi szinten), ellentétben az egyéni eredményeknek a felmutatásával.
Multikulturális zenei oktatás Nagyváradon.
Tudományosan is bebizonyított tény, hogy a zenének, valamint a zenetanulásnak számos más területen is komoly hatása van az ember fejlődésére. Életünk fiatal időszaka igencsak kritikus, mivelhogy ilyenkor különösen érzékenyek vagyunk a környezeti hatásokra. Ilyenkor a zenei nevelésben rejlő sokoldalúság és tapasztalatok pozitív befolyással vannak a fejlődésünkre.
Nagyváradon a zeneileg vett multikulturális élet a vallási értékeket átadó intézményekben kezdődött el. Egyházi és világi vezetők, oktatók, papok, és növendékek nemzeti sokszínűségére, valamint közösen elért eredményeiknek önzetlen örömére figyelhetünk fel. Az oktatók (bármelyik történelmi korszakunkat nézve) az addigi zenei örökségek átadása mellett a zene sokoldalú fejlesztő hatását is igyekezek felhasználni abban a tudatban, hogy minél korábban jelenik meg a gyermekek és fiatalok életében, annál jobban érvényesülnek majd ennek pozitív hatásai, akár társadalmi szinten is. A zenei nevelésnek fontos szerepe van az érzelmi és szociális kompetenciák fejlődésében. Idevágóan sok helyen valós kutatási eredmények tükrében olvashatjuk azt, hogy a zenei multikulturalitás értéke a szakszerű/önzetlen oktatásban, valamint a közös eredményeknek közös sikerként történő felfogásában rejlik. Gyakorlatilag a minden szinten szükséges kooperatív készségek fejlődését is elősegíti, így jelentős szerepet játszik abban, hogy a társadalmi összképben szerepet játszó szociális kompetenciák is fejlődjenek. Szerintem a művészeti nevelésben tapasztalható multikulturaliszmus nem feltétlen attól lesz multikulturális, hogy különböző etnikumu diákok látogatják az oktatási intézményeket. Ezt inkább az oktatási gyakorlatokban, az ebben fellelhető ugyanakkor eltérő perspektívák egybeolvasztásában, az oktatók eltérő tapasztalataiből fakadó – viszont mindig egyfajta egységre törekvő azonos nevelésben kell keressük.
Az ehhez kapcsolódó szép tartalmak és egységesítő alapelvek viszont megváltoztak az idő sodrásában. Amikor Nagyvárad a 20. század elején átalakult egy döntő többségben magyarok lakta városból egy román nemzeti többségű várossá, akkor sokminden megváltozik zenei tekintetben is. Nagyvárad átfogó történelmi kulturális életét szem előtt tartó közös szemléletek-, a városban élő eltérő nemzetiségekben rejlő értékek-, és az ebből adandó előítéleteknek viszonyulásbeli csökkentésének folytonos törekvései egyre jobban eltávolodtak egymástól. Utóbbi jelenségre elkerülhetetlenül az egyre gyorsuló világ hozadékaként is tekinthetük, mivelhogy a társadalmi, és politikai megosztottságok mégjobban siettették ennek eljöttét. Külön nemzetiségeknek szánt intézmények nyíltak (ahol a zenei nevelés is immár külön utakon járt), vagy ahol ez nem volt megoldható (vagy épp nem volt szakszerű), ott külön nemzetiségeknek szánt osztályokat indítottak (magyar-román). Igazából Nagyváradon a nyelvi pluralizmus is értéket kell(ene) jelentsen a zenei életben a multikulturális sokszínűség zászlaja alatt. Szóval az egységes kultúrában rejlő értékek jelenét ugyanúgy fel is tudjuk ölteni, mint ahogy azt le tudjuk gyorsan vetkőzni.
Meglátásom szerint a zenei tekintetben vett multikulturális jellemzők Nagyváradon akkor válhatnak ismételten egységes értékké, ha mindenki megtapasztalja az egyenranguságot az adott közösségén belül. Ott ahol él.
Thurzó Zoltán