Személyes gondolatok a világról, és ami mögötte van!

Mindenkinek a lelkében ott „tolonganak” gondolatok, amiket másokkal is szeretne megosztani. Szeretném megmutatni mindenkinek azt, ahogy én látom a világot, és benne az embert. Letűnt korok értékeit, történelmi érdekességeket, jelenkori „korképeket”, elmélkedéseimet kívánom itt mindenkivel megosztani.

Előadóművészként abban a szerencsés helyzetben élhetem az életem, hogy a hivatásom egyben a hobbim is. Szabadidőmben a legtöbbször zongora mellett ülök, s amennyit csak lehet, gyakorlással töltök. Számomra ugyanis a muzsikálás soha nem munka, hanem játék, öröm, kikapcsolódás. A zenével való foglalkozásnak, valamint önmagam “építésének”, fejlesztésének azonban más módja is van, mint a hangszeren való játék. Szeretek átiratokat készíteni, amely egyben egy zeneszerzői tevékenység is, amihez pontos zeneelméleti tudás, felkészültség, fantázia, s kreativitás is szükséges. Mindezen tulajdonságok elsajátításához azonban számomra elengedhetetlenek a mindennapi élet egyéb területein szerzett élmények.

Kíváncsi természetű, nyitott emberként, ezért amikor tehetem, folyton olvasok, színházi előadásokat, hangversenyeket látogatok, érdekességeket kutatok. Az írásaim által közvetítem azokat a személyes gondolatokat, amelyek megragadnak a világban járva. Amikor egy különleges helyen járok, akkor keresem az adott hely sokoldalúságát, titokzatos “tereit”, az ott élő embereket, és többször merészen faggatom őket is. Igyekszem felkészülten érkezni a kiválasztott országba, de mindig érnek az addigi tudásomat felülmúlva újdonságok, meglepetések. 

Fontos, hogy ezeket – a tapasztaltakat – ahogy csak tudom közvetítsem, hiszen ezzel talán másoknak is sikerül örömet szereznem, akkor is ha esetleg barátaim, ismerőseim, olvasóim, már szintén jártak az adott helyszíneken, vagy épp valamikor hasonló dolgokon elmélkedtek. Olykor azért is, mert felidézek másokban is szép emlékeket, s talán mert én magam másképp láthatom ugyanazokat a helyeket. Akiknek pedig nem adatik meg a lehetőség, hogy személyesen ezekre a helyekre eljussanak általam, legalább egy virtuális utazáson vehetnek részt velem, s élményeimmel ismereteiket, fantáziájukat az enyémhez hasonlóan fejleszthetem. A mindennapos tanulás által szerzett tudásom, a tapasztalataim átadása rendkívül fontos számomra.

De nem csupán ezekről írok. Olykor megosztó írásaim is vannak, ugyanis önmagamat szeretném adni minden esetben. Ha írásaim vitára adnak okot, annak csak örülök, hiszen nincs két egyforma ember, ezért nem baj, ha ugyanarról többen, másként vélekedünk. Az egyik legnagyobb ajándék ugyanis, amit bárkinek is adhatunk, az az idő, amit egymásra szánunk.

Köszönöm, ha időt, s figyelmet szentelnek írásaimnak, személyes gondolataimnak, s annak, ami mögöttük van!

 

Thurzo Zoltan Official 42 új fényképet töltött fel.

A Titanic kiállításon: ember tervez, Isten végez.

Roppant vegyes érzelmeket hoz felszínre ez a kiállítás mindenkiben. Ebben biztos vagyok. A Titanic volt korának legnagyobb személyi transzatlanti hajója, a technológiai forradalom legmonumentálisabb vívmánya. Ritka pillanatok sora, ritka lehetőség látni, tapasztalni, hinni, elgondolkodni, emberi érzésekkel lenni az elhunytak felé...

Ha nem történik katasztrófa anno 1912-án, akkor sosem hallottunk volna a Titanicról. Sőt, „testvéreiről sem” – mivelhogy „hárman voltak”: a Titanic és „testvérhajói”, az RMS Olympic és a Gigantic lettek a leghosszabb óceánjárók, amelyek egyben a legnagyobb luxussal is szolgálnak (a Gigantic nevét a Titanic katasztrófája után Britannicra változtatták). Egy óceánjáró hármas második hajójaként a Titanicot és „testvéreit” heti három járat kiszolgálására és a transzatlanti forgalom dominálására tervezték a White Star Line társaság számára.

Az egyedülálló kiállításon több száz eredeti műtárgyat mutattak be a híres hajóroncsból. 80 ezer kilónyit – hogy pontosítsak.
Utasokat és postai küldeményeket szállított Európa és Észak-Amerika között. A nagy transzatlanti hajók szimbolizálták a 20.század elejének hatalmas fejlődését és a technológia új korszakának kezdetét. Azonban a Titanic elsüllyedt az első útja során az Atlanti-óceánon, 1912. április 15-én. Több mint 1500 ember vesztette életét ezen az éjszakán.
A tárlat hitelesen mutatja be a XX. század elejének társadalmi és politikai helyzetét, történelmi kapcsolatait, Magyarországon és a világ többi részén. A fiatalabb korosztály számára elmagyarázza a század elején bekövetkezett óriási kivándorlási hullámot, amikor ezrek menekültek el Európából a szegénység és a közelgő első világháború elöl, hogy megvalósítsák álmaikat Amerikában.

A kiállítási területeken megtekinthetők többek közt a hajó technikai felszerelései, bútorok, valamint az utasok személyes tárgyai, például ruhák, ékszerek és pénztárcák.

Érdekes tudni azt is, hogy a Titanic segítségére siető hajó – a brit Carpathia – hajóorvosa magyar volt: dr. Lengyel Árpád, aki a megmenekült utasoktól hálából emlékérmet kapott. Az orvos sírja a budapesti Kerepesi temetőben van.

Az áldozatok pontos száma vitatott. A különböző szakértői csoportok és vizsgálóbizottságok eltérő adatokat szolgáltattak. Az amerikai kongresszusi vizsgálóbizottság szerint például 1517. A britek vizsgálóbizottságánál ez a szám 1490. A Brit Kereskedelmi Kamaránál 1503 a végeredmény.

Sok fiatal korú is életét vesztette, a „nők és gyerekek elsőként” felszólítás ellenére is…
Ajánlom figyelmetekbe ezt a kiállítást…menjetek el, feltétlen!
Budapest közel van! Helyszín: Komplex (volt VAM Design Center )
Király utca 26. Budapest

#thurzozoltan
... Mutass többetMutass kevesebbet

A Titanic kiállításon: ember tervez, Isten végez.

Roppant vegyes érzelmeket hoz felszínre ez a kiállítás mindenkiben. Ebben biztos vagyok. A Titanic volt korának legnagyobb személyi transzatlanti hajója, a technológiai forradalom legmonumentálisabb vívmánya. Ritka pillanatok sora, ritka lehetőség látni, tapasztalni, hinni, elgondolkodni, emberi érzésekkel lenni az elhunytak felé...

Ha nem történik katasztrófa anno 1912-án, akkor sosem hallottunk volna a Titanicról. Sőt, „testvéreiről sem” – mivelhogy „hárman voltak”: a Titanic és „testvérhajói”, az RMS Olympic és a Gigantic lettek a leghosszabb óceánjárók, amelyek egyben a legnagyobb luxussal is szolgálnak (a Gigantic nevét a Titanic katasztrófája után Britannicra változtatták). Egy óceánjáró hármas második hajójaként a Titanicot és „testvéreit” heti három járat kiszolgálására és a transzatlanti forgalom dominálására tervezték a White Star Line társaság számára.

Az egyedülálló kiállításon több száz eredeti műtárgyat mutattak be a híres hajóroncsból. 80 ezer kilónyit – hogy pontosítsak.
Utasokat és postai küldeményeket szállított Európa és Észak-Amerika között. A nagy transzatlanti hajók szimbolizálták a 20.század elejének hatalmas fejlődését és a technológia új korszakának kezdetét. Azonban a Titanic elsüllyedt az első útja során az Atlanti-óceánon, 1912. április 15-én. Több mint 1500 ember vesztette életét ezen az éjszakán.
A tárlat hitelesen mutatja be a XX. század elejének társadalmi és politikai helyzetét, történelmi kapcsolatait, Magyarországon és a világ többi részén. A fiatalabb korosztály számára elmagyarázza a század elején bekövetkezett óriási kivándorlási hullámot, amikor ezrek menekültek el Európából a szegénység és a közelgő első világháború elöl, hogy megvalósítsák álmaikat Amerikában.

A kiállítási területeken megtekinthetők többek közt a hajó technikai felszerelései, bútorok, valamint az utasok személyes tárgyai, például ruhák, ékszerek és pénztárcák.

Érdekes tudni azt is, hogy a Titanic segítségére siető hajó – a brit Carpathia – hajóorvosa magyar volt: dr. Lengyel Árpád, aki a megmenekült utasoktól hálából emlékérmet kapott. Az orvos sírja a budapesti Kerepesi temetőben van.

Az áldozatok pontos száma vitatott. A különböző szakértői csoportok és vizsgálóbizottságok eltérő adatokat szolgáltattak. Az amerikai kongresszusi vizsgálóbizottság szerint például 1517. A britek vizsgálóbizottságánál ez a szám 1490. A Brit Kereskedelmi Kamaránál 1503 a végeredmény. 

Sok fiatal korú is életét vesztette, a „nők és gyerekek elsőként” felszólítás ellenére is… 
Ajánlom figyelmetekbe ezt a kiállítást…menjetek el, feltétlen! 
Budapest közel van! Helyszín: Komplex (volt VAM Design Center )
Király utca 26. Budapest

#thurzozoltan

Andrea Kurucz, Kati Kovács and 23 others like this

View previous comments

Mária GecserKöszönjük!

14 hours ago   ·  1
Avatar

Mária Gecser

Attachment14 hours ago   ·  1
Avatar

Zsuzsa Kolozsváriköszönöm szépen a leirást és a szép képeket

11 hours ago   ·  1
Avatar

Thurzo Zoltan OfficialÖrülök, hogy sikerült így is "betekinteni" a kiállításra.

10 hours ago   ·  1
Avatar

Kati SótonyinéRitka jó fotókkal örvendeztettél meg bennünket. Köszönjük!

8 hours ago   ·  1
Avatar

Thurzo Zoltan OfficialÖrülök, hogy tetszett 🙂

8 hours ago   ·  1
Avatar

Joachimsthaler SzilviaKoszonom szepen ,hogy betekintest adott a kepek altal a kiallitasra!Kulonleges erzes talalkozni ezekkel a kalandos utat bejart targyakkal es a nehai tulajdonosok emlekeivel.

5 hours ago
Avatar

Thurzo Zoltan OfficialNagyon különleges érzés itt lenni. Eléggé furcsa, és vegyes érzéseket vált ki.

3 hours ago   ·  2
Avatar

Gabriela SzaboNagyszerü dolgot mutattál ,fantasztikus!!Köszönom a lehetösèget!

2 hours ago   ·  1
Avatar

Kati KovácsKöszönöm a hasznos infokat...rajta van a listámon a Titanic kiállitás,most nem hagyom ki 😎😍

2 hours ago   ·  1
Avatar

Thurzo Zoltan OfficialÖrülök, hogy tetszett! 🙂

2 hours ago   ·  1
Avatar

Comment on Facebook

Thurzo Zoltan Official 42 új fényképet töltött fel — Albesti, Harghita, Romania környékén.

Letérdelve gondolatban Petőfi Sándor előtt Fehéregyházán.

Kedves barátaim, ismerőseim. Most egy olyan helyről írok nektek, amelyről az iskolában tanultunk anno mindannyian irodalom -, illetve történelem órákon. Nem is olyan rég nagy felfordulást okozott egy hír, egy “hadiművelet”, amely nagy port kavart – amelyről elég sokan tudunk. Nem is olyan rég ott voltam azon a helyen, helyszínen – ahol egy roppant hires csata során ( sajnos nekünk inkább “mészárlás” történt ) Petőfi Sándor “eltünt”. Itt esett el Petőfi Sándor 1849-ben az oroszok ellen vívott csatában.

Szeretem bejárni azokat a helyeket, amit annó tanultunk az iskolapadban, amelyekről nagyszüleink meséltek nekünk még gyerekként – mert fontosnak tartom azt, hogy személyesen is ellátogassunk ezekre a történelmileg fontos helyekre. Ez az évek folyamán egyfajta “hobbim” let.
De ez nagyon tetszik, mert folyamatosan izgalmas eseményekkel gazdagodok, sok érdekes/értékes emberrel hoz össze a sors. Ezekről meg sok esetben (mint ahogy most is) tömören Nektek is bemutatok, elmesélek.
Szóval ott járhattam, ahol elesett Petőfi Sándor: Fehéregyházán jártam a Petőfi-emlékműnél és az emlékmúzeumban. Ajánlom figyelmetekbe, hogy feltétlen látogassatok el ide!
Aki szereti a Magyar irodalmat az tudja: megkerülhetetlen költőnk Petőfi Sándor.
Okkal.

Viszont életéről, hazaszeretetéről, lobogó lánggal égő szellemiségével, egyenességéről már lehet kevesebben. Erről a helyről is gondolom már kevesebben tudnak, mint Petőfi Sándor verseinek “elemzéseiről”.
Apropo: elemzések. Mennyire “értékesebb” lenne egy irodalom óra (ezt teljesen magánvélemény), ha nem “megtanulni, adott esetben bemagolni” kellene egy adott műnek az elemzését, hanem azokból is kiindulva minden fiatal a személyes kreativitását, saját értelmezését fejlesztve saját maga mesélné el mindazt, amit számára az adott versek, költemények szóllnak/jelentenek.
Nade vissza: mindannak ellenére, hogy segesvári csataként emlegetik - lényegében itt, Fehéregyházán volt az a csata, ahol eltünt Petőfi Sándor. Ennek a történelmi korrigálásnak egyszerü az oka. Segesvár csupán 4 milométerre van, és mégiscsak az a nagy város – így a vonzáskörzete miatt nevezték el a csatát a 4 km.-re fekvő településről.

Fehéregyháza Segesvártól 4 km-re keletre, azzal szinte összenőtt település a Nagy-Küküllő bal partján. Közelében bronzkori leletek, dák eredetű erődítés romjai valamint gót temető jelzik alkalmasságát a megtelepedésre. Neve már a tatárjárás előttről, 1231-ből fennmaradt oklevélben előfordul. Korai székely település volt, mely a Székelyföld és Szászföld közötti kis résben a vallonok, később a románok betelepülésével vegyes lakosságúvá vált. 1849 július 31-én a közelben zajlott az ún.Segesvári csata, Bem Apó seregei és az osztrákokat segítő intervenciós orosz cári csapatok között, melyeket Lüders tábornok vezetett. A csata az oroszok győzelmét hozta, itt és Héjjasfalván mintegy 700-700 magyar honvéd esett el. A honvédeket itt temették közös sírba, valószínűleg közöttük volt Petőfi Sándor is, akit a közelben láttak élve utoljára. A falu szélén, a főúttól délre mintegy 3 km-re áll a csatában elesett honvédek turulmadaras obeliszkje és Petőfi Sándor szobra valamint Bem Apó domborműve. A kert bejárata melletti kis épület múzeum. A kegyeleti hely és a múzeum fenntartója a fehéregyházi Petőfi Művelődési Egyesület. Ha véletlenül nincs nyitva, az egyesület elnöke, Szabó József a közelben lakik, fel kell hívni, ill. csoportos látogatást be is lehet előre jelenteni. Vezetékes tel: 00-40-265-777-967, mobil: 00-40-740-025-380, email: szjozsika@freemail.hu A főúton egy eldugott tábla jelzi hol kell lefordulni, de nem pont az utcasarkon van a tábla elhelyezve. A főút mellet Héjjasfalva felé, az Ispán kútnál a költő feltételezett elestének helyén Petőfi-emlékmű áll.
Megint egy érdekes adat: Fehéregyháza 3000 lakosából 700-an magyarok. Szászok már csak hírmondónak maradtak, 1992-ben 19-en voltak.

A “segesvári csata” emlékműve Fehéregyházán:
1849. július 31-én itt állt fel Bem József főserege. A segesvári csata délelőtt 11-kor indult magyar ágyúzással. A Livadia határrészben a magyarok visszaszorították az orosz gyalogságot, azonban azok erősítést kaptak, és az Ördög-patak völgyében több órás szuronyharc bontakozott ki. Délután öt órakor az oroszok mindkét szárnyon rohamozni kezdtek és oldalba támadták a magyar gyalogosokat. A magyarok visszavonultak, ráadásul felhőszakadás tört ki, és az oroszok bekerítették őket. Kb. 400 magyar honvéd esett el és 900 esett fogságba. Egyes beszámolók szerint Petőfi Sándort menekülés közben a Héjjasfalva felé vezető úton, az Ispánkút közelében szúrták le.

A Petőfi-emlékmű az Ispánkútnál, a költő feltételezett elestének helyén, közvetlenül az országút mellett áll. 1969-ben állították föl, Hunyadi László alkotása.
A 2000-ben felújított kis Petőfi-múzeumot Haller Louise grófnő alapította. 1916-ban Petőfi-ereklyéit elmenekítették a román hadsereg elől. 1918-ban a múzeumot megszüntették, 1940 és 1944 között az ünneplést is tiltották. 1945. július 29-én fényes ünnepségek csúcspontjaként nyitották meg ismét. A Segesvárról idáig tartó menetben részt vettek a román kormány prominens tagjai, a magyar írók képviseletében pedig Illyés Gyula, Kárpáti Aurél és Gergely Sándor. Ezután az évenkénti hivatalos ünnepségek hagyománya csak 1987-ben szakadt meg, amikor ismét betiltották a megemlékezést. 1998-ban a múzeum gondozását a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesületvette át. Kertjében Petőfi és Bem újabban fölállított szobra áll.

Érdekes volt közel egy órát beszélgetni Szabó Józseffel, aki rengeteg olyan dolgot mesélt el, amit ők még fiatalként, a hitbeli megörzés reményében cselekedtek, tettek a kortásakkal: és mindeközben mindvégig tudták, hogy titokban a közvetlen közeli házakból házakból videózták a fiatalokat a Securitate hős emberei. Sokukat évekre börtönbe is vetettek - mesélte mindneki személyes történetét.
De ha rákérdeztek, és látja az emberben az igazi érdeklődést…nektek is elmeséli
Roppant egyenes ember – nagyon megkedveltem!

#thurzozoltan
... Mutass többetMutass kevesebbet

Letérdelve gondolatban Petőfi Sándor előtt Fehéregyházán.

Kedves barátaim, ismerőseim. Most egy olyan helyről írok nektek, amelyről az iskolában tanultunk anno mindannyian irodalom -, illetve történelem órákon. Nem is olyan rég nagy felfordulást okozott egy hír, egy “hadiművelet”, amely nagy port kavart – amelyről elég sokan tudunk. Nem is olyan rég ott voltam azon a helyen, helyszínen – ahol egy roppant hires csata során ( sajnos nekünk inkább “mészárlás” történt ) Petőfi Sándor “eltünt”. Itt esett el Petőfi Sándor 1849-ben az oroszok ellen vívott csatában.

Szeretem bejárni azokat a helyeket, amit annó tanultunk az iskolapadban, amelyekről nagyszüleink meséltek nekünk még gyerekként – mert fontosnak tartom azt, hogy személyesen is ellátogassunk ezekre a történelmileg fontos helyekre. Ez az évek folyamán egyfajta “hobbim” let.
De ez nagyon tetszik, mert folyamatosan izgalmas eseményekkel gazdagodok, sok érdekes/értékes emberrel hoz össze a sors. Ezekről meg sok esetben (mint ahogy most is) tömören Nektek is bemutatok, elmesélek.
Szóval ott járhattam, ahol elesett Petőfi Sándor: Fehéregyházán jártam a Petőfi-emlékműnél és az emlékmúzeumban. Ajánlom figyelmetekbe, hogy feltétlen látogassatok el ide!
Aki szereti a Magyar irodalmat az tudja: megkerülhetetlen költőnk Petőfi Sándor. 
Okkal.

Viszont életéről, hazaszeretetéről, lobogó lánggal égő szellemiségével, egyenességéről már lehet kevesebben. Erről a helyről is gondolom már kevesebben tudnak, mint Petőfi Sándor verseinek “elemzéseiről”.
Apropo: elemzések. Mennyire “értékesebb” lenne egy irodalom óra (ezt teljesen magánvélemény), ha nem “megtanulni, adott esetben bemagolni” kellene egy adott műnek az elemzését, hanem azokból is kiindulva minden fiatal a személyes kreativitását, saját értelmezését fejlesztve saját maga mesélné el mindazt, amit számára az adott versek, költemények szóllnak/jelentenek. 
Nade vissza: mindannak ellenére, hogy segesvári csataként emlegetik - lényegében itt, Fehéregyházán volt az a csata, ahol eltünt Petőfi Sándor. Ennek a történelmi korrigálásnak egyszerü az oka. Segesvár csupán 4 milométerre van, és mégiscsak az a nagy város – így a vonzáskörzete miatt nevezték el a csatát a 4 km.-re fekvő településről.

Fehéregyháza Segesvártól 4 km-re keletre, azzal szinte összenőtt település a Nagy-Küküllő bal partján. Közelében bronzkori leletek, dák eredetű erődítés romjai valamint gót temető jelzik alkalmasságát a megtelepedésre. Neve már a tatárjárás előttről, 1231-ből fennmaradt oklevélben előfordul. Korai székely település volt, mely a Székelyföld és Szászföld közötti kis résben a vallonok, később a románok betelepülésével vegyes lakosságúvá vált. 1849 július 31-én a közelben zajlott az ún.Segesvári csata, Bem Apó seregei és az osztrákokat segítő intervenciós orosz cári csapatok között, melyeket Lüders tábornok vezetett. A csata az oroszok győzelmét hozta, itt és Héjjasfalván mintegy 700-700 magyar honvéd esett el. A honvédeket itt temették közös sírba, valószínűleg közöttük volt Petőfi Sándor is, akit a közelben láttak élve utoljára. A falu szélén, a főúttól délre mintegy 3 km-re áll a csatában elesett honvédek turulmadaras obeliszkje és Petőfi Sándor szobra valamint Bem Apó domborműve. A kert bejárata melletti kis épület múzeum. A kegyeleti hely és a múzeum fenntartója a fehéregyházi Petőfi Művelődési Egyesület. Ha véletlenül nincs nyitva, az egyesület elnöke, Szabó József a közelben lakik, fel kell hívni, ill. csoportos látogatást be is lehet előre jelenteni. Vezetékes tel: 00-40-265-777-967, mobil: 00-40-740-025-380, email: szjozsika@freemail.hu A főúton egy eldugott tábla jelzi hol kell lefordulni, de nem pont az utcasarkon van a tábla elhelyezve. A főút mellet Héjjasfalva felé, az Ispán kútnál a költő feltételezett elestének helyén Petőfi-emlékmű áll. 
Megint egy érdekes adat:  Fehéregyháza 3000 lakosából 700-an magyarok. Szászok már csak hírmondónak maradtak, 1992-ben 19-en voltak. 

A “segesvári csata” emlékműve Fehéregyházán:
1849. július 31-én itt állt fel Bem József főserege. A segesvári csata délelőtt 11-kor indult magyar ágyúzással. A Livadia határrészben a magyarok visszaszorították az orosz gyalogságot, azonban azok erősítést kaptak, és az Ördög-patak völgyében több órás szuronyharc bontakozott ki. Délután öt órakor az oroszok mindkét szárnyon rohamozni kezdtek és oldalba támadták a magyar gyalogosokat. A magyarok visszavonultak, ráadásul felhőszakadás tört ki, és az oroszok bekerítették őket. Kb. 400 magyar honvéd esett el és 900 esett fogságba. Egyes beszámolók szerint Petőfi Sándort menekülés közben a Héjjasfalva felé vezető úton, az Ispánkút közelében szúrták le.

A Petőfi-emlékmű az Ispánkútnál, a költő feltételezett elestének helyén, közvetlenül az országút mellett áll. 1969-ben állították föl, Hunyadi László alkotása.
A 2000-ben felújított kis Petőfi-múzeumot Haller Louise grófnő alapította. 1916-ban Petőfi-ereklyéit elmenekítették a román hadsereg elől. 1918-ban a múzeumot megszüntették, 1940 és 1944 között az ünneplést is tiltották. 1945. július 29-én fényes ünnepségek csúcspontjaként nyitották meg ismét. A Segesvárról idáig tartó menetben részt vettek a román kormány prominens tagjai, a magyar írók képviseletében pedig Illyés Gyula, Kárpáti Aurél és Gergely Sándor. Ezután az évenkénti hivatalos ünnepségek hagyománya csak 1987-ben szakadt meg, amikor ismét betiltották a megemlékezést. 1998-ban a múzeum gondozását a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesületvette át. Kertjében Petőfi és Bem újabban fölállított szobra áll.

Érdekes volt közel egy órát beszélgetni Szabó Józseffel, aki rengeteg olyan dolgot mesélt el, amit ők még fiatalként, a hitbeli megörzés reményében cselekedtek, tettek a kortásakkal: és mindeközben mindvégig tudták, hogy titokban a közvetlen közeli házakból házakból videózták a fiatalokat a Securitate hős emberei. Sokukat évekre börtönbe is vetettek - mesélte mindneki személyes történetét. 
De ha rákérdeztek, és látja az emberben az igazi érdeklődést…nektek is elmeséli
Roppant egyenes ember – nagyon megkedveltem!

#thurzozoltan

Marika László, Erzsebet Simon and 23 others like this

View previous comments

Kata Petrusán FehérKöszönöm , tanulságos jó írás !!😊❤😊

4 days ago   ·  2
Avatar

Thurzo Zoltan OfficialKöszönöm szépen 🙂

4 days ago
Avatar

Kati SótonyinéKöszönöm ezt a remek összefoglalót! A fotók is nagyon szépek!

4 days ago   ·  1
Avatar

Thurzo Zoltan OfficialAjánlom mindneki figyelmébe ezt a települést, és a helyi törekvést azzal kapcsoaltban, hogy megőrizzenek egy olyan fontos helyet, szellemiséget, történelmet - amelyet minden irányból támadnak sajnos.

4 days ago   ·  2
Avatar

Szabo Babi VeraKoszonom szepen tanulsagos szep iras es en imadom Petofit sokat szavaltam verseit

4 days ago   ·  1
Avatar

Thurzo Zoltan Official🙂 Szerintem mindenki szavalt valamit annó !

4 days ago   ·  1
Avatar

Dittrich Zsuzsánna És TiborElőször 6 éves koromban az évzárón a Mi kék az ég, mi zöld a föld... c. versét szavaltam. Kedvencem Petőfi és Szendrey Júlia versei, írásai. Szomorú, hogy nem találták meg Petőfi maradványait és Júlia is hiába utazott a helyszínre, hogy megtalálja szerelmét. Középiskolai irodalomtanárunk részletesen foglalkozott azzal is, hogy miért volt kénytelen Szendrey Júlia újra megházasodni és nem szerelemből. Nagyon szépen köszönöm én is a részletes beszámolót, fotókkal illusztrálva. A személyes élmények még erősebbé teszik emlékének megörzését. Kedvenc verseskötetem:

Attachment4 days ago   ·  1

1 Reply

Avatar

Emőke Bíróné HorgaAzért az mégis túlzás,😉 hogy egy ember csodálatosan muzsikáljon és remekül, élvezetesen írjon! Szinte ott voltam, ültem a padon. Köszönöm!

4 days ago   ·  2
Avatar

Thurzo Zoltan OfficialNagyon szépen köszönöm. Minden esetre úgy gondolom, hogy a muzsika a szavak nélküli vallomások világa. A költészet a szellem egyik legmagasabb gondolati festménye, az emlékek, a képek viszont mind további többlet-élvezetet tud adni.

4 days ago   ·  2

1 Reply

Avatar

Anikó LénárdKöszönjük ezt a szép tàrlatot.

3 days ago   ·  1
Avatar

Aradi Józsefné LencsiKöszönöm...😍

3 days ago   ·  1
Avatar

Thurzo Zoltan OfficialÉn is köszönöm szépen. 🙂

3 days ago
Avatar

Comment on Facebook

Thurzo Zoltan Official 41 új fényképet töltött fel — Szászkézd környékén.

Szászkézdi ódon parasztvár - amely mintegy megkoronázza a tájat.

Ha egy Indiana Jones típusú filmbeli kalandra van az embernek “kedve”, akkor mindenképp látogassatok el ide, Szászkézdre. Nem is maga a telpülés olyan “filmbeli” kalandos, hanem inkább maga a várhoz való feljutás: amikor minden aszfalt/kavics/miegymás eltünik a kocsi alól, és sétálva, a sürű, bozótos erdőn keresztül vágunk neki ennek az 536 méteres szintkülönbséggel rendelkető büszke vár “bevételére”.
Olykor olyan “folyás-medrekben” sétálunk,a mely lazán több mint két méteres, és heves esőzések esetén itt omlik le az a temérdek víz…Egy érdekes település, érdekes történelemmel. Ezért is érdemes Erdélyben barangolni, és keresni az új élményeket.
Védi is a vár magát a kevés túristával szemben, ezzel is rámutatva történelmánek egyik fontosságára : telis tele vannak az összekötő várfalak lőrésfülkéiben kulcslyuk alakú, lappancsos, vagy téglalap alakú lőrésnyílások garmadájával. Eősen tükrözik a védmű évszázados használatát és időközbeni átalakításait. A főkapuban még kőből faragot tágyugolyókat is látni (fényképen le is fotóztam egy ilyen esetet.)
Nem könnyü ide feljutni!

Szászkézd Segesvártól 20 km-re délkeletre, a történeti Királyföld szélén fekszik. És mennyire csodaszép! Először Kizd néven, 1308–1310-ben szerepelt. Román neve a magyarból való (egyik fényképen majd láthatjátok is). Viszont érdekes, hogy a két világháború között románul a Brâncoveni nevet viselte. Ezen valahogy nem is kell csodálkozni. Viszont 1419-ben említették először városként „civitatis nostrae Zaazkyzd” .
Azt lehet olvasni a városi információs pontál, de az interneten is, hogy Szászkézd 1337 és 1440 között az ún. Szászkézdszék székhelye is volt, királybíróval! A 15. század közepén a szék központját Kőhalomra helyezték át.

Pont a múltkori bejegyzésemben láthattátok/olvashattátok a kőhalmi vár gyors, kis rovid történetét fényképekkel.
A XV-XVI. század között épült százkézi vár a település melletti hegyen áll. Hajdanán háromszoros védőgyűrű övezte, Manapság többszörös romhalmaz – viszont ha midnen igaz, egy Úniós pályázattal megpróbálják majd felújítani. Erdélyben jelenleg körülbelül 200 erődítmény van, melyeket fel kell újítani, hogy ne tűnjenek el végleg. Meglátjátok, egy roppant-roppant-roppant romos parasztvár ez.

A 14. században épült szászkézdi parasztvárat A kategóriás történelmi műemléknek nyilvánították, és felkerült az UNESCO világörökség listájára. Ez is sokat nyomott a latban.
Érdekes továbbá, hogy 1663-ban I. Apafi Mihály országgyűlést tartott Szászkézden. 1876-ban Nagyküküllő vármegyéhez csatolták. 1899 és 1913 között az egyik olyan erdélyi község volt, ahonnan a legnagyobb arányban vándoroltak ki a lakosok Amerikába, szászok és románok egyaránt. A vár az I. világháború előtt még állt, állagának megőrzésére 1945-ig a szászok vigyáztak, ám akkor ők tömegesen kivándoroltak, az erősség pedig a feledés és pusztulás útjára lépett.
Jelenleg a falak egy buja növényzetű romos teret őriznek, a fák árnyékában suhannak azok az emlékek, amelyek az erdőzsongás hangján szóllnak hozzánk. Csak el kell csendesedni lelkiekben.

A Százkézdet ma is uraló szászkézdi Parasztvár a középkori nyugtalan időszak egy további nyoma.
Reméljók együtt, hogy hamarosan megnyugszi, és felújított köntösében majd további évszázadokon keresztül fog ezen a tájon egyfajta koronaként őrt állni.
Remélem, hogy a képek nézegetése során sikerül majd egy kis hangulatot merítenetek!

#thurzozoltan
... Mutass többetMutass kevesebbet

Szászkézdi  ódon parasztvár - amely mintegy megkoronázza a tájat.

Ha egy Indiana Jones típusú filmbeli kalandra van az embernek “kedve”, akkor mindenképp látogassatok el ide, Szászkézdre. Nem is maga a telpülés olyan “filmbeli” kalandos, hanem inkább maga a várhoz való feljutás: amikor minden aszfalt/kavics/miegymás eltünik a kocsi alól, és sétálva, a sürű, bozótos erdőn keresztül vágunk neki ennek az 536 méteres szintkülönbséggel rendelkető büszke vár “bevételére”.
Olykor olyan “folyás-medrekben” sétálunk,a mely lazán több mint két méteres, és heves esőzések esetén itt omlik le az a temérdek víz…Egy érdekes település, érdekes történelemmel. Ezért is érdemes Erdélyben barangolni, és keresni az új élményeket. 
Védi is a vár magát a kevés túristával szemben, ezzel is rámutatva történelmánek egyik fontosságára : telis tele vannak az összekötő várfalak lőrésfülkéiben kulcslyuk alakú, lappancsos,  vagy téglalap alakú lőrésnyílások garmadájával.  Eősen tükrözik a védmű  évszázados használatát és időközbeni átalakításait. A főkapuban még kőből faragot tágyugolyókat is látni (fényképen le is fotóztam egy ilyen esetet.)
Nem könnyü ide feljutni!

Szászkézd Segesvártól 20 km-re délkeletre, a történeti Királyföld szélén fekszik.  És mennyire csodaszép! Először Kizd néven, 1308–1310-ben szerepelt. Román neve a magyarból való (egyik fényképen majd  láthatjátok is).    Viszont érdekes, hogy a  két világháború között románul a Brâncoveni nevet viselte. Ezen valahogy nem is kell csodálkozni. Viszont 1419-ben említették először városként „civitatis nostrae Zaazkyzd” .
Azt lehet olvasni a városi információs pontál, de az interneten is, hogy Szászkézd 1337 és 1440 között az ún. Szászkézdszék székhelye is volt, királybíróval!  A 15. század közepén a szék központját Kőhalomra helyezték át.  

Pont a múltkori bejegyzésemben láthattátok/olvashattátok a kőhalmi vár gyors, kis rovid történetét fényképekkel.
A XV-XVI. század között épült százkézi vár a település melletti hegyen áll. Hajdanán háromszoros védőgyűrű övezte, Manapság többszörös romhalmaz – viszont ha midnen igaz, egy Úniós pályázattal megpróbálják majd felújítani. Erdélyben jelenleg körülbelül 200 erődítmény van, melyeket fel kell újítani, hogy ne tűnjenek el végleg. Meglátjátok, egy roppant-roppant-roppant romos parasztvár ez.

A 14. században épült szászkézdi parasztvárat A kategóriás történelmi műemléknek nyilvánították, és felkerült az UNESCO világörökség listájára. Ez is sokat nyomott a latban.
Érdekes továbbá, hogy 1663-ban I. Apafi Mihály országgyűlést tartott Szászkézden. 1876-ban Nagyküküllő vármegyéhez csatolták. 1899 és 1913 között az egyik olyan erdélyi község volt, ahonnan a legnagyobb arányban vándoroltak ki a lakosok Amerikába, szászok és románok egyaránt. A vár az I. világháború előtt még állt, állagának megőrzésére 1945-ig a szászok vigyáztak, ám akkor ők tömegesen kivándoroltak, az erősség pedig a feledés és pusztulás útjára lépett. 
Jelenleg a falak egy buja növényzetű romos teret őriznek, a fák árnyékában suhannak azok az emlékek, amelyek az erdőzsongás hangján szóllnak hozzánk. Csak el kell csendesedni lelkiekben.

A Százkézdet ma is uraló szászkézdi Parasztvár a középkori nyugtalan időszak egy további nyoma.
Reméljók együtt, hogy hamarosan megnyugszi, és felújított köntösében majd további évszázadokon keresztül fog ezen a tájon egyfajta koronaként őrt állni.
Remélem, hogy a képek nézegetése során sikerül majd  egy kis hangulatot merítenetek!

#thurzozoltan

Andrea Kardos, Katalin Gruden and 23 others like this

Dittrich Zsuzsánna És TiborKöszönjük a képes és szöveges beszámolót!

4 weeks ago   ·  1
Avatar

Thurzo Zoltan OfficialSzívesen 🙂

4 weeks ago   ·  1
Avatar

Comment on Facebook

Thurzo Zoltan Official 42 új fényképet töltött fel — Kőhalom környékén.

A kőhalmi vár érdekességei.

Brassó megyében barangolva egy érdekes történelmi múlttal rendelkező településre is eljuthatunk: Kőhalomra.
Árdemel ide ellátogatni ha tehetjük.
Minden kornak megvolt a maga "sodrása", amely lényegesen befolyásolt mindent amit az előző korok öröksége volt - és épp tudott/vagy sem szolgálni a jelen korabeli szándékoknak.
Ez egy érdekes település, sok sok szenvedéssel, pusztulással a korábbi századokat figyelembe véve.

Egyik nevezetessége a városnak maga a vár(rom), amely délcegen emelkedik a magasba. A települést egy magyar fejedelem alapította, éspedig II.Géza. Akkor a városnak Kozd volt a neve – amely időközben „bevet változtatott”. Sanyargó sors jutott enneka településnek is, amikor a tatárok annó elindultak a migrálás útján, éspedig azért, mert kő kövön utánuk nem sok maradt, és ebben a „sétájukban” pusztult el Kozd is.A települést a tatár pusztítás után újjáépítették, ekkor azonban már Kőhalom néven.

Egy halom kő maradt – amiből újra építkeztek.
Kőhalom....

Ekkor épült vára is mely, 1324-ben szerepel új nevén oklevélben először Kuholm alakban, amikor Tamás erdélyi vajda ostromolta a lázadó szászok várát.
Rengeteg “kézen” futott keresztül: 1421-ben a törökök dúlták fel, a 16. században megerősítették, majd a város birtoka lett. 1661-ben Ali pasa elfoglalta, 1691-ben felszabadult, majd a császáriak helyreállították. 1704-ben a kurucok ellenállás nélkül foglalták el.

De sajnos régiói fontosságát az évszázadok folyamán elvesztette, és gyakorlatilag azóta lassan de sajnos biztosan pusztulásnak indult. És amikor itt jár az ember, akkor az a szomorú érzés tör ré: hogy ez biza biztosan el is less pusztulva. Egyszerüen azért, mert nem figyelnek rá eléggé. Néha olyan semmitmondónak tünik a vár, néha meg enyhén romantikus "illat" veszi körül az embert.

Érdekes, erősen kettős az érzések forgataga itt.

Mennyire érdekes tud lenni a történelem: a trianoni békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegye Kőhalmi járásának székhelye volt!
Manapság meg mindne kis terme kong az ürességtől, a szél hangjait hallja az ember, a fű és a levelek halk zsongását.
Pedig egykoron egy szép vár volt, amelynek nemessége, stratégiai fontossága a mai napig érezhető.

Remélem, hogy nektek is tetszeni fog majd ez a kis virtuális utazás!
#thurzozoltan
... Mutass többetMutass kevesebbet

A kőhalmi vár érdekességei.

Brassó megyében barangolva egy érdekes történelmi múlttal rendelkező településre is eljuthatunk: Kőhalomra. 
Árdemel ide ellátogatni ha tehetjük.
Minden kornak megvolt a maga sodrása, amely lényegesen befolyásolt mindent amit az előző korok öröksége volt - és épp tudott/vagy sem szolgálni a jelen korabeli szándékoknak.
Ez egy érdekes település, sok sok szenvedéssel, pusztulással a korábbi századokat figyelembe véve.

Egyik nevezetessége a városnak maga a vár(rom), amely délcegen emelkedik a magasba. A települést egy magyar fejedelem alapította, éspedig II.Géza. Akkor a városnak Kozd volt a neve – amely időközben „bevet változtatott”. Sanyargó sors jutott enneka településnek is, amikor a tatárok annó elindultak a migrálás útján, éspedig azért, mert kő kövön utánuk nem sok maradt, és ebben a „sétájukban” pusztult el Kozd is.A települést a tatár pusztítás után újjáépítették, ekkor azonban már Kőhalom néven.

Egy halom kő maradt – amiből újra építkeztek. 
Kőhalom....

Ekkor épült vára is mely, 1324-ben szerepel új nevén oklevélben először Kuholm alakban, amikor Tamás erdélyi vajda ostromolta a lázadó szászok várát. 
Rengeteg “kézen” futott keresztül: 1421-ben a törökök dúlták fel, a 16. században megerősítették, majd a város birtoka lett. 1661-ben Ali pasa elfoglalta, 1691-ben felszabadult, majd a császáriak helyreállították. 1704-ben a kurucok ellenállás nélkül foglalták el.

De sajnos régiói fontosságát az évszázadok folyamán elvesztette, és gyakorlatilag azóta lassan de sajnos biztosan pusztulásnak indult. És amikor itt jár az ember, akkor az a szomorú érzés tör ré: hogy ez biza biztosan el is less pusztulva. Egyszerüen azért, mert nem figyelnek rá eléggé. Néha olyan semmitmondónak tünik a vár, néha meg enyhén romantikus illat veszi körül az embert. 

Érdekes, erősen kettős az érzések forgataga itt.

Mennyire érdekes tud lenni a történelem: a trianoni békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegye Kőhalmi járásának székhelye volt!
Manapság meg mindne kis terme kong az ürességtől, a szél hangjait hallja az ember, a fű és a levelek halk zsongását.
Pedig egykoron egy szép vár volt, amelynek nemessége, stratégiai fontossága a mai napig érezhető.

Remélem, hogy nektek is tetszeni fog majd ez a kis virtuális utazás!
#thurzozoltan

Thurzo Zoltan Official 37 új fényképet töltött fel — nosztalgikus hangulatban van, itt: Barcarozsnyó.

Kis séta a barcarozsnyói parasztvárnál ( románul Râșnov)

Egy érdekes utazási „tematika” körbejárni, bejárni a romániában létező középkori várakat, kastélyokat. Ez egyben egy hatalmas élményszerzés is tud lenni, valamint az iskolapadban tanult dolgokat is jobban be tudjuk helyezni azzal, hogy ezeket a puzzle-darabokat személyesen is látjuk, körbejárjuk. Ehhez a várhoz gyalog azért nem olyan könnyü feljutni. Mi is kicsit leizzadtunk, amikor “bevettük”.
Nagyon érdekes az is, hogy ez a helység Erdély legdélebbi szász települése. Írott dokumentumok támasztják ezt alá. Azt még azért ide kell tenni, hogy ez a vár Erdély legnagyobb parasztvára. A barcarozsnyói vár a Törcsvári-szoros bejáratánál fekszik az erdélyi Barcaságban.

Minden marketing lehetőséget megragadnak: pld. a vár "tövében" a fantasztikus barlagrendszer melett egy hatalmas Dinópark is van, amelyik az egyik legnagyobb a vidéken! Órákig állnak sorba a családok, hogy bejussanak ide...De konkrétan meg is mutatják, hogy merre is kereshetjük a "többi Dinóparkot". Egyik sincs közel, ezt megsúghatom, de ezt majd láthatjátok is a fényképeken.

A város neve a német Rosenau (rózsaliget) szónak felel meg.
A rómaiak is jártak annó errefele: a rómaiak Cumidava vagy Comidava néven 106 után castrumot építettek a mai várostól négy kilométerre északkeletre. De ez a castrum 250 körül leégett. A rozsnyói várat egyes vélemények szerint a Német Lovagrend építette 1215 körül, mások az első, 1241–42-es tatár betörés utánra teszik építését. Első írásos említése 1331-ből való, 1335-ben már ellenállt a tatárok támadásának.
Minden esetre roppant mód ragaszkodnak ezekhez a történelmi eseményekhez amelyek befolyésolták a várost a történelem sodrásában. Ilyenkor magamban azon gondolkodok, hogy mi minden pozitívum érhetné Nagyváradot (minden tekintetben!), ha a város igazi történelmét, történelmi személyeségeit mindenki egyöntetüen elfogadná – és erre büszkén alapozná a város közel ezer éves történelmét minden tekintetben. Nem “párhuzamos” történelmi dolgokat fújnának a többségben, amely valljuk be: abberáció.
Biztos nehéz lehet az, hogy hogy is igazoljanak egy közel ezer éves várost…tamtaram…tamtaram…

Nade…vissza:
1421-ben a török dúlta fel a települést. 1427-ben a vár a város birtoka lett. Ugyanezen évben az itt időző Luxemburgi Zsigmond vásártartási joggal látta el. 1513-ban ismét a török pusztította, 1585-ben leégett. 1637 és 1644 között üvegcsűr működött benne.[3] 1612-ben Báthory Gábor foglalta el a várat, miután a védőknek elfogyott az ivóvizük. 1655-ben és 1658-ban a tatár, 1660-ban Mikes Mihály kancellár hadai eredménytelenül ostromolták a várat, de a várost feldúlták. 1688-ban Badeni Lajos őrgróf csapatai fosztották ki. 1708-ban Rabutin serege felégette, majd 1718-ban ismét leégett, 1719-ben pedig pestisjárvány pusztította.
Utoljára 1848-ban használták a város polgárai védelmi célra, amikor ide menekültek Bem serege elől.

Zárójelben:
Barcarozsnyón született 1930-ban Erich Bergel karmester. Ez mondjuk azért is érdekes, mert ez a neves karmester évekig, 1955-től négy esztendeig Nagyváradon működött zeneigazgatóként a Nagyváradi Állami Filharmóiál. Abban az időben, amikor Nagypapám ugyanekkor a művészeti titkári teendőket látta el ugyanitt. (1971-ben Herbert von Karajan személyes pártfogásával végre elhagyhatta Romániát s viharos gyorsasággal bontakozott ki nemzetközi karmesteri karrierje. Karajan hívta meg a Berlini Filharmonikusok vendégkarmesterének, ezután 1972-től a Berlini Zeneművészeti Főiskola tanára lett.) Azért ez nem semi pályafutás!

Ajánlom figyelmetekbe ezt a parasztvárat, és egy logikai játékra is felhínám a figyelmeteket: miért van az, hogy ahol kevés volt a történelmi fodulópont/ ahol kevés európailag is elismert történelmi személyiségek éltek, vagy voltak – ott mindenhez ragaszkodnak két kézzel. Mert nem szégyen a történelem, hanem büszkeséggel tölti el az ittélőket.
És a másik oldal: ahol pedig van egy kemény történelem minden tekintetben, ott „válogatnak”, hogy igazoljanak ilyen-olyan dolgokat. Párhuzamosan. Merthogy ez nem helyes, mint amennyire az sem, ahogy a történelmet a „nagyok” úgy forgatják, ahogy épp kedvük tartja. Ott, ahol ez „megkívánt”.
Pedig a történelem folyása egyenes.
Egyes dolgoknak (tényeknek) nem lehet (nem kellene) gátat szabni a köztudatban.

#thurzozoltan
... Mutass többetMutass kevesebbet

Kis séta a barcarozsnyói parasztvárnál ( románul Râșnov)

Egy érdekes utazási „tematika” körbejárni, bejárni a romániában létező középkori várakat, kastélyokat. Ez egyben egy hatalmas élményszerzés is tud lenni, valamint az iskolapadban tanult dolgokat is jobban be tudjuk helyezni azzal, hogy ezeket a puzzle-darabokat személyesen is látjuk, körbejárjuk. Ehhez a várhoz gyalog azért nem olyan könnyü feljutni. Mi is kicsit leizzadtunk, amikor “bevettük”.
Nagyon érdekes az is, hogy ez a helység  Erdély legdélebbi szász települése. Írott dokumentumok támasztják ezt alá. Azt még azért ide kell tenni, hogy ez a vár Erdély legnagyobb parasztvára. A barcarozsnyói vár a Törcsvári-szoros bejáratánál fekszik  az erdélyi Barcaságban.

Minden marketing lehetőséget megragadnak: pld. a vár tövében a fantasztikus barlagrendszer melett egy hatalmas Dinópark is van, amelyik az egyik legnagyobb a vidéken! Órákig állnak sorba a családok, hogy bejussanak ide...De konkrétan meg is mutatják, hogy merre is kereshetjük a többi Dinóparkot. Egyik sincs közel, ezt megsúghatom, de ezt majd láthatjátok is a fényképeken.

A város neve a német Rosenau (rózsaliget) szónak felel meg. 
A rómaiak is jártak annó errefele:  a rómaiak Cumidava vagy Comidava néven 106 után castrumot építettek a mai várostól négy kilométerre északkeletre. De ez a castrum 250 körül leégett. A rozsnyói várat egyes vélemények szerint a Német Lovagrend építette 1215 körül, mások az első, 1241–42-es tatár betörés utánra teszik építését. Első írásos említése 1331-ből való, 1335-ben már ellenállt a tatárok támadásának. 
Minden esetre roppant mód ragaszkodnak ezekhez a történelmi eseményekhez amelyek befolyésolták a várost a történelem sodrásában. Ilyenkor magamban azon gondolkodok, hogy mi minden pozitívum érhetné Nagyváradot (minden tekintetben!), ha a város igazi történelmét, történelmi személyeségeit mindenki  egyöntetüen elfogadná – és erre büszkén alapozná a város közel ezer éves történelmét  minden  tekintetben.  Nem “párhuzamos” történelmi dolgokat fújnának a többségben, amely valljuk be: abberáció. 
Biztos nehéz lehet az, hogy hogy is igazoljanak egy közel ezer éves várost…tamtaram…tamtaram…

Nade…vissza:
1421-ben a török dúlta fel a települést. 1427-ben a vár a város birtoka lett. Ugyanezen évben az itt időző Luxemburgi Zsigmond vásártartási joggal látta el. 1513-ban ismét a török pusztította, 1585-ben leégett. 1637 és 1644 között üvegcsűr működött benne.[3] 1612-ben Báthory Gábor foglalta el a várat, miután a védőknek elfogyott az ivóvizük. 1655-ben és 1658-ban a tatár, 1660-ban Mikes Mihály kancellár hadai eredménytelenül ostromolták a várat, de a várost feldúlták. 1688-ban Badeni Lajos őrgróf csapatai fosztották ki. 1708-ban Rabutin serege felégette, majd 1718-ban ismét leégett, 1719-ben pedig pestisjárvány pusztította. 
Utoljára 1848-ban használták a város polgárai védelmi célra, amikor ide menekültek Bem serege elől. 

Zárójelben:
Barcarozsnyón született 1930-ban Erich Bergel karmester. Ez mondjuk azért is érdekes, mert ez a  neves karmester évekig, 1955-től négy esztendeig Nagyváradon működött zeneigazgatóként a Nagyváradi Állami Filharmóiál. Abban az időben, amikor Nagypapám ugyanekkor a művészeti titkári teendőket látta el ugyanitt. (1971-ben Herbert von Karajan személyes pártfogásával végre elhagyhatta Romániát s viharos gyorsasággal bontakozott ki nemzetközi karmesteri karrierje. Karajan hívta meg a Berlini Filharmonikusok vendégkarmesterének, ezután 1972-től a Berlini Zeneművészeti Főiskola tanára lett.) Azért ez nem semi pályafutás!

Ajánlom figyelmetekbe ezt a parasztvárat, és egy logikai játékra is felhínám a figyelmeteket: miért van az, hogy ahol kevés volt a történelmi fodulópont/ ahol kevés európailag is elismert történelmi személyiségek éltek, vagy voltak – ott mindenhez ragaszkodnak két kézzel. Mert nem szégyen a történelem, hanem büszkeséggel tölti el az ittélőket.
És a másik oldal: ahol pedig van egy kemény történelem minden tekintetben, ott „válogatnak”, hogy igazoljanak ilyen-olyan dolgokat. Párhuzamosan. Merthogy ez nem helyes, mint amennyire az sem, ahogy a történelmet a „nagyok” úgy forgatják, ahogy épp kedvük tartja. Ott, ahol ez „megkívánt”.
Pedig a történelem folyása egyenes. 
Egyes dolgoknak (tényeknek) nem lehet (nem kellene) gátat szabni a köztudatban.

#thurzozoltan

Tér-Molnár Mónika, Dezsőné Czinege and 23 others like this

Annamaria BulzanMi is voltunk itt gyonyoru hely!

1 month ago   ·  1
Avatar

Thurzo Zoltan OfficialIgen, tényleg 🙂

1 month ago   ·  1
Avatar

Kálmán HolocsiNagyon alapos és érdekes ismertetés !!!

Attachment1 month ago   ·  1
Avatar

Thurzo Zoltan OfficialKöszönöm szépen. 🙂

1 month ago
Avatar

Comment on Facebook

Koncertnaptár

hétkedszecsüpénszovas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031   
       
   1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
       
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031    
       
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
       
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930   
       
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031     
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
       
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031   
       
     12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31      
   1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930  
       
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031    
       
     12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
       
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031  
       
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728     
       
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031     
   1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
       
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
282930    
       
     12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31      
   1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930  
       
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031    
       
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
       
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930   
       
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031     
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
       
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031   
       
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
29      
       
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
       
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031   
       
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30      
   1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
       
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
282930    
       
     12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31      
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031  
       
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930     
       
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
       
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930   
       
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
232425262728 
       
   1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
       
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031    
       
     12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
       
  12345
6789101112
13141516171819
2728293031  
       
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930     
       
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
       
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031   
       
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30      
   1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
       
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
282930    
       
     12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31      
     12
3456789
10111213141516
17181920212223
2425262728  
       
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031  
       
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031     
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
       
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031   
       
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30      
   1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
       
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031    
       
     12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
       
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031  
       
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930     
       
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
       
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728   
       
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031   
       
     12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31      
   1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930  
       
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031    
       
     12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
       
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031  
       
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031     
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
       
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031   
       
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30      
   1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
       
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829    
       
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031     
   1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
       
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
282930    
       
     12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31      
   1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930  
       
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031    
       
  12345
13141516171819
20212223242526
27282930   
       
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031     
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
       
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031   
       
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28      
       
     12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31      
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031  
       
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930     
       
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
       
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930   
       
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031     
   1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
       
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
282930    
       
     12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31      
   1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930  
       
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031    
       
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
       
       
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
       

Koncert archívum