Magyar
Cikk nr. 100 / 24: Michael Haydn – Patachich Ádám püspök komponistája
Cikk nr. 100 / 24: Michael Haydn – Patachich Ádám püspök komponistája
Nagyváradnak zenetörténelmi szempontból nincs meghatározott nulladik ,,arany mérföldköve”, mivel mindig híres és magas szintű zenei élet folyt a városban.
Az elmúlt évtizedekben megjelent cikkek nagy részét kutatva, elemezve, megállapíthatjuk, hogy más zenekutatók, zenetanárok zöme többnyire a 18. század második felére és három személyre összepontosítanak a váradi zenetörténelmet tekintve: Michael Haydn, August Carl Ditters von Dittersdorf és Wenzel Pichl zeneszerzőkre.
A város zenei múltja viszont nagyobb látószögben pompádzik.
A megfelelő források, és iratok tanulmányozása teljesen más megvilágításba helyezhetik a teljes nagyváradi zenetörténeti élet megismerését. Nagytatám konkrét adatközléseinek hitelességét igazolja, hogy számtalan bel- és külföldi szakemberek, tudósok, kutatók, jelentős szaklapok, kiadványok, zenetudományi kötetek és monográfiák szerzői fordultak értékes helytörténészi felfedezéseihez és pontosításaihoz.
Joseph Haydn öccse Nagyváradon
Amikor a 45 éves báró Patachich Ádám 1760. tavaszán mint váradi főpásztor bevonul székhelyére, akkor a püspök kisereteként szolgáló hátsó kocsik egyikében vele együtt érkezett meg a 23 éves Michael Haydn is.
Michael Haydn Rohrau faluban született Alsó Ausztriában 1737-ben.
Édesanyja (Maria Koller) szakácsnőként dolgozott egy gazdag nemesi családnál, majd feleségül ment Mathias Haydnhoz. Apja egyszerű szegény kádármester volt, de mellette lelkes amatőr zenész, aki autodidakta módon tanult meg hárfázni és énekelni is.
Michael Haydn a zenének egész életében nagy rajongója volt. Leírásokból tudjuk, hogy amikor csak tehette, akkor nem mulasztotta el, hogy kedves hárfáján ne játszon, vagy épp szabadidejében ne énekeljen. A népes családban egyébként szinte “kötelesség” volt a zene. A nehéz körülmények között élő nagy családban nem lehetett minden gyermeknek hangszert adni a kezébe, ezért a zeneszerető apa megkövetelte, hogy legalább a háziéneklésben mindegyik gyermeke részt vegyen. A Haydn fivérek zenei karrierje együtt indult, viszont a fiatal Michael-nek nagyon sok akadályt kellett leküzdenie ahhoz, hogy rendszeres zenei tanuláshoz juthasson, és megnyiljék számára a boldogulás útja.
A még fiatal, de idővel világhirű komponistának nagy szerencsét jelentett az, hogy Patachich felkérte őt zenekarának vezetőjévé. Ez abban az időben azt is jelentette, hogy alkalma nyilt alkotói ambicióit is kielégítenie.
A váradi zenekultúra kiteljesítésének nagy munkája megkezdődött.
Patachich Ádám püspök a Michael Haydn-el való idérkezésekor (1760-ban, és nem 1757-ben, mint ahogyan sokan hiszik idejövetelének időpontját) váradi zenekarának szervezésére adott megbízást a fiatal karmester-zeneszerzőnek. Michael Haydn rövidesen megszervezte a püspöki zene- és énekkart, valamint a már addig is működő kamaraegyüttest is jelentősen kibővitette. A világhirű zeneszerő három zenészbarátját is magával hozta Nagyváradra, mikor ő is eljött Bécsből: egy csellistát, egy klarinétost és egy vadászkürtöst. Ezzel az volt a célja, hogy az itteni zenekart ezekkel a remek hangszeresekkel megerősitse.
Érdekesség: A Michael Haydn által megalapozott új püspöki zenekar európai hírnevének csúcsára 1764-1769 között jut el Dittersdorf vezetésével. Ekkorra már a zenekari taglétszám eléri a 34 főt, és ezzel a nagyváradi püspöki zenekar megelőzi a bécsi királyi udvar zenekarának taglétszámát is. (!)
Komponálás
Michael Haydn, aki sok más műve mellett 52 szimfóniát, úttörő jellegű hangverseny-darabokat, és 136 hangszeres művet hagyott az utókorra – párat ezek közzül épp Nagyváradon komponált. A magyar katolikus egyházi zenében annyira népszerű A-dúr ünnepi miséjének magyaros motivumai a két esztendős váradi működése alatt keletkeztek.
A Patachich Ádám püspök udvarában komponált darabok közül érdemes megismerjük az A-dúr Missa Solemnist, két szimfóniát, a hegedűre és zenekarra irt B-dúr koncertet, valamint az orgonára és mélyhegedűre komponált versenyművet is.
Ne feledjük, hogy a fiatal karmester-zeneszerzőnek egyik feladata épp az ilyen művek komponálása, betanítása, és előadása is volt. Amikor Michael Haydn Nagyváradra jött, a szerződésében a kor szokásainak megfelelően az is benne foglaltatott, hogy eredeti alkotásokkal is emelnie kell az egyházi liturgia fényét, a püspöki udvar hírnevét, valamint ennek pompáját.
Az alkotásra ösztönző környezet, az akkori székesegyház, valamint az akkori nagyváradi római katolikus püspöki palota (mely a jelenlegi városháza helyén állott, amelynek a jobb szárnya még ma is áll közvetlenűl a polgármesteri hivatal melletti tűzvédelmi torony szomszédságában) sok jelentős egyházzenei-, és világi mű bemutatásának volt tanúja.
Saját zeneszerzői stílust alakított ki magának, amely a barokk zene szinte abszolút térhódítása idején szembe mert szállni a már-már törvényszerűen uralkodó regulákkal. Műveit a merészség és az újszerűség jellemzi mint hangzásban, mint a technikai követelmények terén is. Műveiben olyan drámai erő munkálkodik, amilyent korának zeneirodalmában alig találunk. A belső tartalom korának modern, előremutató zeneszerzőjét tükrözi a hangzásvilág, és a kifinomultan kiválasztott fordulatos dallamszöveg tekintetében is.
Csoda, hogy felfigyel rá a nagyvilág? Nem!
A kimagasló zeneszerző szárnyat bont
Michael Haydn 1762-ben hagyja el Nagyváradot ( és nem 1763-ban, mint ahogy nagyon sokan állitják ), amiután részt vesz kitünő együttesével az új, Hillebrandt tervezte monumentális püspöki palota alapkőletételének eseményén, melyet Patachich püspök a szabad ég alatt felállított díszsátorban rendezett meg. Egy akkori nekrológ arról számol be, hogy: “…a püspök zenekara, külön az alkalomra irt zenedarabot játszot…”. Valószinű, hogy ezt a művet még Haydn irta és vezényelte.
Ezután rögtön Salzburgba utazik (majd itt is telepedik le élete végéig) amely az akkori Európa egyik zenei fővárosaként volt ismert. Leopold Mozart örökébe lép a Dóm orgonistájaként, de ezen felül koncertmester, és karmester is lesz az ottani udvari zenekarnál.
Büszkék vagyunk arra, hogy ez a kimagasló személyiség épp itt, Nagyváradon kapta pályájához a legmaradandóbb útravalót – akkor is, ha ittléte mindössze két évig tartott. Tegyük hozzá azért azt is, hogy valószínüleg a teljes művészi fegyverzetének sokszjnűségét nem csekély mértékben épp a nagyváradi tapasztalatoknak is köszönhette.
Nagyváradon több kezdeményezés is őrzi Michael Haydn nevét.
Három fontos, Michael Haydn váradi munkássága előtt tisztelgő ismertetőt szeretnék megosztani:
A Michael Haydn kamarakórus.
A Thurzó család mellett a szintén művészetekkel foglalkozó Kristófi család is több generáció óta szervesen kapcsolódik Nagyvárad zenei életéhez. A megközelítőleg 20 tagú Michael Haydn kamarakórust Kristófi János Zsigmond orgonaművész és karvezető alapította 2002-ben. Mint ahogyan azt egy korábban Kristófi Jánossal készített interjúból megtudhattuk, a Michael Haydn kamarakórus abban az időben a PKE (Partiumi Keresztény Egyetem) zeneszakos diákjaiból alakult, az egyházzene irodalomának alaposabb megismerése céljából. Természetesen az elmúlt 17 év folyamán tagjai folyamatosan cserélődtek, de ezzel együtt a magas művészi színvonal sosem csökkent. Jogos elismeréssel vélekednek róluk szerte a nagyvilágban, temérdek koncertfelkérésnek tettek eddig is eleget úgy belföldön, mint külföldön.
Michael Haydn – Wenzel Pichl – Carl Ditters von Dittersdorf egyházzenei fesztivál
Nagytatám mindig azt mondta, hogy: “a nagyváradi zenei élet korabeli felvirágoztatása a műveszetpártolásáról ismert báró Patachich Ádam püspöknek köszönhető, aki a kor legjobb zenészeit foglalkoztatta udvarában. Méltó tehát, hogy évről évre ápoljuk a ránk hagyott kulturális örökséget.”
A fesztivál elinditásának gondolata már azelőtt foglalkoztatta őt, mint ahogy az ténylegesen 2004-ben megvalósult volna. A fesztiválra szánt anyagot felgyüjteni több éves munkájába került, mivelhogy egy olyan sötét történelmi periódusban kezdte el ezt a gyüjtést, mikor még a kommunitsa rezsim fekete leple takart mindent, ami a mákszemnyit kultúrával, a művészetekkel, valamint értelmiségi megmozdulásokkal kapcsolatos dolognak minősült. Emellett egy másik szempontot is figyelembe vett nagytatám: abban az évben volt kerek 40 éve, hogy a nagyváradi lakosság nemzeti és felekezeti hovatartozás nélkül, összefogott, és megmentette a Szent László plébániatemplomot a lebontástól, amely 1723-tól 1780-ig mint székesegyház működött városunkban. Másfelől ez a három zeneszerző, 1760-1769 között (igaz 2 év megszakítással) ebben a templomban alkotott, és a váradi zenekulturánk kiteljesedésének munkáját végezték európai mértékekkel is mérhetően.
A fesztivál minden aktív évében három nagyváradi római katolikus templomban volt megrendezve: a katolikus székesegyházban, a Nagyvárad Olaszi Barátok templomában, valamint a Szent László plébániatemplomban. A fesztivál évente történő megszervezéséhez nagyon komoly anyagi háttér volt szükséges. Az évek alatt viszont sokat változott a világ, és az anyagi kiszolgáltatottság miatt nagytatám elhunyta után pár évvel úgy döntöttem, hogy meghatározatlan időre felfüggesztem a fesztivál évről-évre történő megszervezését.
A nagyváradi “Camerata Michael Haydn” kamarazenekar
A szerző nevét viselő kamarazenekar 2015 májusában alakult meg Nagy Kálmán koncertmester, valamint a Nagyváradi Állami Filharmónia zenekarának pár tagjának kezdeményezésére. A vezetőség természetesen nagy örömmel fogadta a tagok kezdeményezését, az alapítási szándék ötletetét, valamint vállalását. Az intézménynek így ettől az évtől kezdődően ismételten lett hivatásos együttese, hisz az előző hasonló együttes még az 1989-es rendszerváltáskor bomlott fel. A “Camerata Michael Haydn” kamarazenekar repertoárja széles skálán mozozog: a komolyzenétől egészen a könnyűzenéig terjed.
Thurzó Zoltán
……………………………………………………………………………………………..
Képi ilusztrációk:
- képi ilusztráció: Thurzó Zoltán
- képi ilusztráció: Franz Xaver Hornock (1751-1836) – Johann Michael Haydn
- képi ilusztráció: Báró Patachich Ádám portréja
- képi ilusztráció: A régi püspöki palota (a fénykép bal oldalán látható egy kis részlete), valamint az akkori székesegyház (napjainkban a Szent László plébániatemplom) ( forrás: internet )
- képi ilusztráció: Michael Haydn ( forrás: internet )
- képi ilusztráció: Kristófi János Zsigmond ( forrás: Kristófi János Zsigmond facebook oldala )
- képi ilusztráció: Thurzó Sándor
- képi ilusztráció: a nagyváradi “Camerata Michael Haydn” kamarazenekar egyik fellépésén ( forrás: a “Camerata Michael Haydn“ facebook oldala )
