Cikk nr.100 / 60: Zenei miniportrék 5. – Romulus Botto (1.)

Cikk nr.100 / 60: Zenei miniportrék 5. –  Romulus Botto (1.)

(Francisc) Hubic Ferenc egyik magyar zenész kortása is fontos szerepet töltött be Nagyvárad zenei életének korabeli pozitív alakulásában. Előző cikkben olvashattunk pár gondolatot Romulus Botto tollából, amikor barátját, ugyanakkor egykori tanárát a Népakarat című helyi újság 1947. november 16-i számában búcsúztatta.

Romulus Botto (Ștefan Iosif)

(1904 – 1995 )

1904 szeptember 2-án született Feketetót községben (román  nyelven Tăut, település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében) , egy szegény parasztcsaládban. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában, a középiskolát pedig Nagyváradon végezte. Kezdetben katonazenét tanult, majd a nagyváradi konzervatóriumban Hubic Ferenc (Francisc Hubic), Cornel Jăvulescu, Szalai Imre tanárok tanítványa volt. Később a bukaresti konzervatóriumban Nona Otescu, Mihai Iora, Ion Chirescu, Alfred Alexandrescu, Ştefan Popescu tanárok tanítványa.

1924 tavaszán elindította az első kórusmozgalmat a bihari falvakban, az első kórust szülőfalujában, Tótiban alapította meg.

1927-ben memorandumot nyujtott be a Bihari Astra Kulturális Egyesület elnökének, amelyben sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem kap segítséget a munkájában a bihari falvakban történő kórusok és rézfúvósok megalapításához, ugyanakkor bemutatja, hogy lehetne megvalósítani a falvak művelődését.

A memorandumot követően – 1928 őszén – 4 éves iskolát hoznak létre, ahol kórus – és fúvószenekar vezetőket képeznek a bihari falvak számára. Az új vezetők felkészítése eme írás szerzőjére volt bízva. 1924-1936 között 16 kórust és 3 rézfúvós zenekart szervez Nagyváradon és a bihari falvakban. Az 1936-1947-es években Aradon a katonazenekar vezetőjeként, a városi konzervatórium igazgatójaként, és a Nagyváradi Filharmónia zenekarának (az 1949 februárjában álamosított, immár hivatásos zenészekkel működő Filharmóniát) karmesterenként és vezetőjeként tevékenykedik.

Egyik érdekesség az, hogy 1949-ben egyszerre tizennyolc filharmónia alakult az országban, a “nagy zenerajongó” orosz megszállók nyomására, valamint az is egy izgalmas történelmi adalék, hogy ámbár a hivatásos zenészekkel működő Filharmóniát ebben az évben alapították, de ennek igazi (komolyzenei muzsikusok  – és zenekedvelők által magánúton fenntartott és működtetett állandó zenekar) alapításának éve 1888 volt.

A Nagyváradi Állami Filharmónia első vezetője Romulus Botto zeneszerző lett. Induláskor Romulus Botto volt a karmester, majd az intézmény igazgatója is.

A sokoldalú szervező zseni néhány évig volt az intézmény élén, aki hatvantagú zenekart (irányítása alatt például 65 tagúra nőtt a zenekar) és nyolcvantagú énekkart irányított, kitűnő érzékkel és szakmai rátermettséggel. Művészeti bizottság intézte a műsorok összeállítását és neves művészek meghívásait. Ennek a bizottságnak volt a mozgató rugója (Breuer) Boda Oszkár mellett nagytatám, Thurzó Sándor is. Komolyan beindult az állandó zenei élet az ő közreműködéseikkel.

Karmestereként 8 kórust, 2 szimfónikus zenekart és 2 rézfúvós zenekart szervez és újraszervez. Szegény gyerekeket vesz pártfogásába, akiket liceumba, majd az aradi és temesvári konzervatóriumba irat be, támogatva tanulmányaikat a katonazenekar alapjából. Ezek közé tartozik Conta Iosif – a Bukaresti Rádió karmestere, Simion Petru – a Bukaresti Operaház fuvolaművésze, Ceavici Gheorghe – a Brassói Operaház fagott művésze. A Temesvári Operában – Albu Francisc, Neamţu Pavel klarinétosok, Puta Iosif – oboa, Corbu Valeriu – trombita, valamint a Temesvári Filharmóniánál Uivaroşan Alexandru – fagott művész, a Nagyváradi Filharmóniában Popovici Petru – kürt művész és sokan mások, akik katonazenét játszanak.

A harmadik kategóriába tartoznak azok a vidéki személyek, akik aktívan részt vesznek az amatőr zenekarokban. Széles körű támogatást nyújt Arad megyei művészeti csoportoknak, és ugyanitt megszervezi az első karmesterkurzust vidéki művészek számára.

A Művészeti Minisztérium Zene Osztályának 1946. július 18-án kelt 1262. számú rendelete delegálja azzal a céllal, hogy megszervezze a kórust – és rézfúvós zenekarok központi irodáját Bihar, Arad, Hunyad és Temesvár megyében.

A Művészeti Minisztérium 1946. október 24-én kelt 1861. számú rendelettel megbízza, hogy ellenőrizze és jelentést tegyen a minisztériumnak az erdélyi, partiumi, bánsági és máramarosi kórusok és rézfúvós zenekarok aktivitását illetően.

A Művészeti Minisztérium Személyzeti Igazgatósága 2017. számú rendeletével 1947 februárjában kinevezi az Arad megyei kórusok, rézfúvós – és folklór együttesek tiszteletbeli felügyelőjének.

Folyt. köv.

                                                                                                                                                             Thurzó Zoltán